Tesztlefedettségen alapuló tesztelés: A Go/No-Go dilemma a szoftverkiadás előtt

A szoftverfejlesztés egyik legkritikusabb pillanata a Go/No-Go döntés a kiadás előtt, amely eldönti, hogy a szoftver piacra bocsátható-e. Ennek a döntésnek egyik kulcstényezője a tesztlefedettség, amely megmutatja, hogy a kód mekkora része lett letesztelve. A TestNavigator egy olyan eszköz, amely támogatja a tesztelés minőségét és hatékonyságát, segít minimalizálni a kockázatokat a kiadás előtt. A rendszer egyértelmű Go/No-Go státuszt biztosít, lehetővé téve a megalapozott döntéshozatalt, és megelőzve a nem megfelelően tesztelt frissítésekből származó problémákat.

No-Go decision: how code coverage influences software release readiness
No-Go decision: how code coverage influences software release readiness

A szoftverfejlesztés világában az egyik legkritikusabb pillanat a kiadás előtti döntés. Azoknak, akik felelősek egy új verzió kiadásáért, el kell dönteniük, hogy a szoftver készen áll-e a felhasználókhoz való eljuttatásra, vagy további munkára van szükség. Számos tényező befolyásolja ezt a döntést, de az egyik legfontosabb mérőszám a tesztlefedettség. Miért támaszkodik ilyen kevés cég erre a mérőszámra, és vajon a tesztlefedettség valóban meghatározza, hogy a szoftver piacra vihető-e?

A kódlefedettség szerepe a Go/No-Go döntésben

Amint azt korábbi cikkekben is tárgyaltuk, a kódlefedettség kulcsfontosságú szerepet játszik a Go/No-Go döntés során. Ez egy olyan kulcsmutató, amely méri, hogy a szoftver forráskódjának mekkora részét tesztelték. Általában százalékban kifejezve, minél magasabb ez az érték, annál nagyobb része lett lefedve tesztekkel. A tesztlefedettség mérésénél különböző dimenziók vehetők figyelembe, mint például a sor-, ág- vagy függvény-lefedettség.

A magas lefedettségi szint azt jelzi, hogy a tesztek alaposan vizsgálták a forráskód funkcionalitását. Ez azt is sugallja, hogy a rejtett hibák vagy váratlan viselkedés kockázatai jelentősen csökkentek. Másrészről, az alacsony kódlefedettség arra utal, hogy a kód jelentős részét nem tesztelték, ami különösen nagy kockázatot jelent kritikus rendszerek vagy nagyobb változtatások, például új funkciók bevezetése esetén.

A Go/No-Go döntési folyamat során a kódlefedettségi adatok lehetővé teszik a fejlesztőcsapatok számára, hogy objektíven értékeljék a szoftver aktuális állapotát. Szükség esetén további teszteléssel csökkenthetők a kockázatok. A tesztlefedettség tehát nem csupán technikai mérőszám, hanem stratégiai eszköz is, amely elősegíti a kiváló minőségű szoftverek kiadását, miközben védi a vállalat hírnevét és minimalizálja a pénzügyi veszteségeket.

Hogyan segít a TestNavigator?

A TestNavigator segítségével könnyen átlátható, hogy egy verzió mennyire lett letesztelve kiadás előtt, és milyen kockázatokat rejt az ügyfélhez való eljuttatása. Egy hiányosan vagy nem megfelelően letesztelt frissítés kiadása óriási károkat okozhat, amelyek jelentős pénzügyi veszteségként jelentkeznek.

2024 júliusában a CordStrike nevű cég egy hiányosan letesztelt frissítést adott ki, amely működésképtelenné tette a szoftvert futtató számítógépeket. A becslések szerint a hiba 8,5 millió számítógépet tett használhatatlanná, és több mint 10 milliárd dolláros pénzügyi kárt okozott az ügyfeleknek. Ez az incidens például elkerülhető lett volna a TestNavigator segítségével. A kiadás előtt a döntéshozók világos, százalékos alapú adatokat kaptak volna a rendszer tesztlefedettségéről és a teszteletlen kódrészekről.

Kiadás előtti tesztelés a TestNavigatorral

A TestNavigator rendszerében egy tesztciklus létrehozásakor meghatározhatók az "Kilépési kritériumok" a teljes-, változás- és tesztesetszám-lefedettségre vonatkozóan. Fontos megjegyezni, hogy külön-külön is beállíthatók a "Kilépési kritériumok" a teljes forráskód és a frissen változtatott kódrészek lefedettségére. Ismert tény, hogy a legnagyobb kockázatok általában azokból a részekből erednek, amelyeket az előző verzió óta módosítottak.

Miután a "Kilépési kritériumok" rögzítésre kerültek, megkezdődik a tesztelési folyamat. A tesztelés végén a rendszer "GO" vagy "No-GO" státuszt rendel a kiadásra szánt verzióhoz. Amennyiben a rendszer "No-GO" státuszt jelez, további teszteseteket kell futtatni annak érdekében, hogy a verzió elérje a kívánt tesztlefedettségi szintet, így biztosítva a biztonságos kiadást.

A TestNavigator a megoldás

A TestNavigator nem csupán egy tesztelést támogató eszköz, hanem a kiadási folyamat kulcseleme is, amely segíti a kockázatok minimalizálását, és biztosítja, hogy csak olyan verziók kerülnek kiadásra, amelyek megfelelnek a szigorú tesztelési követelményeknek.

A Go/No-Go státusz világos és átlátható döntési pontot ad, lehetővé téve a cégek számára, hogy megbízható és stabil szoftvert juttassanak el ügyfeleikhez, miközben elkerülik a súlyos szoftverhibákból eredő pénzügyi veszteségeket és bizalomvesztést.