Amikor a szoftvertesztelés mélyére ásunk, gyakran elfelejtjük, hogy ez a folyamat nem csupán technikai készségekről és eszközökről szól. A tesztelést mélyen befolyásolják az emberi tényezők. A munkafolyamat során a fejlesztők és a tesztelők is pszichológiai kihívásokkal szembesülnek, amelyek nagymértékben befolyásolhatják munkájukat és a végtermék minőségét.
Megerősítési torzítás
A szoftverfejlesztők és tesztelők közötti összetűzések gyakran azért alakulnak ki, mert a tesztelés során feltárt hibákat a termék és annak szerzője elleni kritikaként értelmezik. A pszichológiában jól ismert jelenség a megerősítési torzítás, amely az emberi hajlamot írja le, miszerint az előzetes elképzeléseiket igazoló információkat részesítik előnyben. Ennek eredményeként, mivel a fejlesztők úgy gondolják, hogy a kódjuk helyes, a megerősítési torzítás megnehezíti számukra a hibák elfogadását.
A konfliktusok másik forrása, hogy gyakran a rossz hírek közvetítőjét hibáztatják a meglévő problémáért. A tesztelési eredmények gyakran tartalmaznak negatív információkat. Ezek miatt a pszichológiai tényezők miatt sokan a tesztelést romboló tevékenységként azonosítják, annak ellenére, hogy jelentősen hozzájárul a projekt előrehaladásához és a termékminőség javításához. A szoftvertesztelők, terméktulajdonosok, tervezők és fejlesztők közötti feszültségek csökkenthetők, ha a hibák és működési rendellenességek kommunikációja építő jellegű.
A kommunikáció jelentősége
A pozitív munkahelyi kapcsolatok kialakítása érdekében a tesztelőknek és a tesztmenedzsereknek kiváló kommunikációs készségekkel kell rendelkezniük: a Magyar Szoftvertesztelői Tanács Egyesület által kiadott ISTQB® CTFL tanterv szerint a megfelelő kommunikáció a következőket kell, hogy tartalmazza:
A hangsúly az együttműködésen legyen, ne a konfliktuson. Fontos kiemelni a közös célt, amely egy minőségi rendszer megalkotása.
Hangsúlyozni kell a tesztelés előnyeit. A fejlesztők számára a hibajegyek segíthetik termékeik és készségeik fejlesztését. A szervezet szempontjából a hibák azonosítása és javítása időt és pénzt takaríthat meg, miközben csökkenti a termékminőséggel kapcsolatos általános kockázatokat.
Az eredményeket és megállapításokat tárgyszerűen, tényszerűen kell kommunikálni, elkerülve az alkotók bírálatát. Objektív, tényeken alapuló hibajelentéseket és ellenőrzési eredményeket kell készíteni.
Empátiával kell hozzáállni, megpróbálva megérteni a másik fél érzéseit és a negatív reakciók mögötti okokat.
Biztosítani kell a kétirányú kommunikációt: mindkét félnek értenie kell a másik üzeneteit és nézőpontját.
A fejlesztők és tesztelők eltérő gondolkodásmódja
A szoftverfejlesztők és a tesztelők gyakran eltérően közelítik meg munkájukat. A fejlesztők elsődleges célja, hogy megtervezzék és elkészítsék a terméket, míg a tesztelők az ellenőrzésre, validálásra és a kiadás előtti hibák feltárására összpontosítanak. Ezek az eltérő célok különböző gondolkodásmódot igényelnek, amelyeket ha összehangolunk, javíthatják a termék minőségét.
A gondolkodásmód tükrözi az egyéni feltételezéseket és döntéshozatali preferenciákat. Egy tesztelő legyen kíváncsi, szakmailag pesszimista, kritikus, precíz, és rendelkezzen jó kommunikációs és kapcsolattartási készségekkel. A tapasztalatok során a tesztelők gondolkodásmódja folyamatosan fejlődik és érik.
A szoftverfejlesztők gondolkodásmódjára gyakran hatással lehet a tesztelők szemlélete. Azonban a sikeres fejlesztők általában inkább a megoldások tervezésére és fejlesztésére összpontosítanak, mint a hibák keresésére. A megerősítési torzítás szintén megnehezítheti számukra saját hibáik felismerését.
A szoftvertesztelés pszichológiai aspektusainak megértése alapvető fontosságú a termékfejlesztés sikeréhez. A hatékony kommunikáció, az együttműködés és a fejlesztők és tesztelők különböző nézőpontjainak összehangolása elengedhetetlen a minőségi szoftver létrehozásához. Az egyéni gondolkodásmódok és motivációk megértése segít az építő párbeszéd kialakításában és a termékminőség folyamatos javításában, így biztosítva a szoftverfejlesztési projektek sikerét.