Amikor a szoftvertesztelésben szeretnénk elmélyülni, gyakran megfeledkezünk arról, hogy ez a folyamat nem csupán a technikai képességekről és eszközökről szól. A tesztelést mélyen emberi tényezők is befolyásolják. A munkafolyamat során a fejlesztők és tesztelők egyaránt szembe kerülnek pszichológiai kihívásokkal, amelyek alapvetően befolyásolhatják a munkájukat és a végső termék minőségét.
Megerősítési torzítás
A szoftverfejlesztők és tesztelők között kialakult konfliktusoknak gyakran az az oka, hogy a tesztelés alatt azonosított meghibásodásokat a termék és annak szerzője elleni kritikaként értelmezik. A pszichológia területén jól ismert jelenség a megerősítési torzítás, ami arra az emberi hajlandóságra utal, miszerint az emberek azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek alátámasztják a saját előfeltételezéseiket. Tehát, mivel a fejlesztők helyesnek vélik a kódjukat, a megerősítési torzítás miatt nehéz elfogadniuk a kód helytelenségét.
További konfliktusforrás lehet, hogy sok esetben a rossz hír hozóját okolják a fennálló probléma miatt. A tesztelés eredménye pedig gyakran negatív információt tartalmaz. Ezen pszichológiai tényezők hatására néhányan a tesztelést destruktív tevékenységként azonosítják, annak ellenére, hogy nagyban hozzájárul a projekt előrehaladásához és a termékminőség javításához. A szoftvertesztelők, a product owner-ek, a tervezők és a fejlesztők közötti feszültségek csökkenthetők, ha a hibákról és a meghibásodásairól szóló információkat konstruktív módon kommunikáljuk.
A kommunikáció fontossága
A kollégákkal való pozitív kapcsolatok kiépítése érdekében a tesztelőknek és a tesztmenedzsereknek kiemelkedő kommunikációs képességekkel kell rendelkezniük: a Magyar Szoftvertesztelői Tanács Egyesület által kiadott ISTQB® CTFL Syllabus alapján a helyes kommunikációnak magába kell foglalnia az alábbiakat:
Az együttműködésre kell összpontosítani, nem pedig a konfliktusra. Fontos felhívni a figyelmet a közös célra, vagyis egy minőségi rendszer létrehozására.
Hangsúlyozni kell a tesztelés előnyeit. A fejlesztők számára a hibajelentések segíthetnek a termékeik és készségeik fejlesztésében. A szervezet szempontjából a tesztelés során felfedezett és kijavított hibák időt és pénzt takaríthatnak meg, miközben csökkentik a termékminőséggel kapcsolatos általános kockázatokat.
Az eredményeket és megállapításokat objektíven és tárgyilagosan kell közölni, elkerülve az alkotók kritizálását. Objektív, tényeken alapuló hibajelentéseket és felülvizsgálati eredményeket kell készíteni.
Empátiával kell közelíteni, és megpróbálni megérteni a másik fél érzéseit és azokat az okokat, amelyek miatt negatívan reagálhatnak az információkra.
Biztosítani kell, hogy a kommunikáció kétirányú legyen: mindkét fél megértse a másik mondanivalóját és álláspontját.
A fejlesztők és a tesztelők eltérő gondolkodásmódja
A szoftverfejlesztők és tesztelők gyakran eltérő módon közelítik meg munkájukat. A fejlesztők alapvető célja a termék tervezése és létrehozása, míg a tesztelők a termék ellenőrzésére, validálására, és a kiadás előtti hibák feltárására összpontosítanak. Ezek a különböző célok különböző gondolkodásmódot igényelnek, amelyek összehangolása növelheti a termék minőségét.
A gondolkodásmód az egyéni feltételezések és a döntéshozatali preferenciák tükröződése. Egy tesztelőnek kíváncsinak, professzionálisan pesszimistának, kritikusnak, precíznek kell lennie, valamint jó kommunikációs és kapcsolati készségekkel kell rendelkeznie. Tapasztalatszerzés révén a tesztelők gondolkodásmódja folyamatosan érik és fejlődik.
A szoftverfejlesztők szemléletmódjára sokszor befolyással lehet a tesztelők gondolkodásmódja. Azonban a sikeres fejlesztők általában inkább a megoldások tervezésére és kidolgozására összpontosítanak, mint a hibák keresésére. Valamint a megerősítési torzítás is nehezítheti számukra a saját hibák felismerését.
A szoftvertesztelés pszichológiai aspektusainak megértése alapvető a termékfejlesztés sikeréhez. A fejlesztők és tesztelők közötti hatékony kommunikáció, együttműködés és a különböző szemléletmódok összehangolása elengedhetetlen a magas minőségű szoftverek létrehozásához. Az egyéni gondolkodásmódok és motivációk megértése segít a konstruktív párbeszéd kialakításában és a termékminőség folyamatos javításában, biztosítva a szoftverfejlesztési projektek sikerét.