A szoftverminőség és tesztelés érettségi modellje, a Test Maturity Model integration egyre elterjedtebb az IT iparban, talán ezt már nem is kell hangsúlyoznunk. Ahogyan azt a korábbi cikkekben is kiemeltük, a keretrendszer célja a tesztelési folyamatok minőségének és hatékonyságának növelése.
A következőkben a TMMi 4. szintet járjuk körbe, amelyet „Menedzselt" szintként is ismerünk. A keretrendszer utolsó előtti lépcsőfoka különösen kritikus szerepet játszik a tesztelési érettség elérésében. Ebből a cikkből megismerheted a TMMi 4. szintjének alapvető elemeit, követelményeit és gyakorlati alkalmazásait!
A TMMi modell rövid áttekintése
A cikksorozatunk végéhez érve célszerű röviden áttekinteni, mely lépcsőfokokat jártuk már be a tesztérettséget reprezentáló modell esetén. A TMMi egy referencia modell a szoftver tesztelési folyamatok fejlettségének mérésére és javítására, amely öt szintre tagolódik. A kezdeti (Initial) szakaszban a tesztelési folyamatok ad hoc jellegűek és strukturálatlanok. Hiányzik a formalizált tesztelési gyakorlat, és a folyamatok gyakran reaktívak. Az első szakaszban elérni kívánt cél egyszerűen az, hogy felismerjük a strukturált tesztelési folyamatok szükségességét, és elkezdjük az alapvető tesztelési gyakorlatok kialakítását.
A menedzselt (Managed) lépcsőfok jellemzően azt reprezentálja, hogy a szervezet a tesztelési folyamatokat a projekt követelményei alapján tervezi meg és hajtja végre. Ez esetben már alapvető tesztelési technikák és módszerek állnak rendelkezésre. A cél ebben az esetben a tesztelési folyamatok feletti irányítás megteremtése és annak biztosítása, hogy a tesztelés összhangban legyen a meghatározott követelményekkel. A hatékonyan definiált (Defined) szintet elérve a tesztelési folyamatok dokumentáltak, szabványosítottak és integráltak a szoftver életciklusába. A cél a szabványosított tesztelési folyamatok szervezeti szintű meghatározása és intézményesítése.
Az eddig bejárt három lépcsőfok után következik a mérést fókuszba helyező szakasz. A tesztelési folyamatokat kvantitatív módon irányítják. Metrikákat használnak a szoftver minőségének és a tesztelési folyamatok hatékonyságának mérésére és ellenőrzésére. A negyedik szint célja tehát, hogy metrikák segítségével objektíven értékeljük a tesztelési folyamatok hatékonyságát és eredményességét, és folyamatosan javítsuk ezeket a folyamatokat.
TMMi 4. szint
A TMMi negyedik, vagy menedzselt szintjének központi célja tehát a tesztelési folyamatok teljesítményének mérésére és irányítására való képesség megteremtése. Ez a szint lehetővé teszi, hogy a szervezetek pontosan mérjék és irányítsák a tesztelési tevékenységeket, javítva ezzel a folyamatok előrejelezhetőségét és megbízhatóságát.
A TMMi utolsó előtti lépcsőfokán elhelyezkedő cégek négy fő folyamatterületre fókuszálnak: a tesztfolyamat menedzsmentre, a tesztminőség menedzsmentre, a haladó felülvizsgálatokra és a tesztmérésre. Ezek a területek biztosítják, hogy a tesztelési folyamatok jól definiáltak, mérhetőek és folyamatosan fejleszthetők legyenek, így növelve a szervezet tesztelési érettségét és a szoftver minőségét. A továbbiakban megnézzük, mi jellemző a fő folyamatterületekre.
Tesztfolyamat menedzsment
A tesztfolyamat menedzsment célja a tesztelési folyamatok irányítása és folyamatos javítása. Ez magában foglalja az adott fejlesztés tesztelési célkitűzéseinek meghatározását, azaz a szervezet pontosan megfogalmazza, hogy mit kíván elérni a teszteléssel, és hogyan fogja ezeket a célokat elérni. A célkitűzések meghatározása után a következő lépés a tesztfolyamatok részletes tervezése. Ennek során a 4. érettségi szinten álló szervezet kidolgozza a tesztelési stratégiát, meghatározza a tesztelési feladatokat, és ütemtervet készít. Ez a fázis tehát biztosítja, hogy a tesztelési tevékenységek szisztematikusan és koordináltan történjenek.
A tesztfolyamatok végrehajtásának monitorozása során a negyedik szinten lévő szervezet folyamatosan nyomon követi a tesztelési tevékenységeket, ellenőrzi a tesztelés előrehaladását, és – amennyiben szükséges – beavatkozik. Ez a monitorozás lehetővé teszi, hogy a tesztelők időben azonosítsák és kezeljék a problémákat, valamint biztosítják, hogy a tesztelési tevékenységek a tervek szerint haladnak. A kockázatkezelés szintén kulcsfontosságú eleme a tesztfolyamat menedzsmentnek. Ez nem mást foglal magába, mint a lehetséges kockázatok azonosítását, értékelését és kezelését. Ennek célja, hogy minimalizálják a tesztelési folyamatokra és a végső szoftverminőségre gyakorolt negatív hatásokat.
Összességében a tesztfolyamat menedzsment biztosítja, hogy a tesztelési tevékenységek hatékonyan és eredményesen valósuljanak meg, hozzájárulva ezzel a szoftverminőség javításához és a projekt sikeréhez. Ez a folyamat kétség kívül növeli a tesztelés átláthatóságát, előrejelezhetőségét és megbízhatóságát, ami ma már elengedhetetlen a magas minőségű tesztelés eléréséhez.
Tesztminőség menedzsment
A tesztminőség menedzsment központi szerepe – ahogyan az elnevezés is jelzi – abban áll, hogy biztosítsuk a tesztelési folyamatok megfelelőségét a szervezet által meghatározott minőségi követelményeknek megfelelően. Ez a terület a tesztelési tevékenységek minőségének folyamatos ellenőrzését és javítását foglalja magába, amely kulcsfontosságú a szoftverprojektek sikeréhez és a végső szoftverminőség garantálásához.
A tesztminőség menedzsment részeként a szervezetek azonosítják és elemzik a tesztelési tevékenységek során gyűjtött adatokat. Ma már egyre nagyobb fókusz mutatkozik az elemzésen, hiszen lehetővé teszi, hogy egy pontos képet kapjunk a tesztelési folyamatok hatékonyságáról és eredményességéről. Az adatelemzésnek érdemes magába foglalnia olyan kulcsfontosságú mutatók vizsgálatát is, mint a hibajavítási arányok, a tesztelési lefedettség vagy a tesztelési ciklusidők. Az így nyert információk alapján a szervezetek képesek lesznek azonosítani a gyenge pontokat és lehetőségeket a folyamatok javítására.
A tesztminőség menedzsment egyéb fontos aspektusai közé tartozik még a minőségi szabványok és eljárások kidolgozása, valamint azok betartásának biztosítása. Ez magában foglalja a minőségbiztosítási technikák, mint például a kódvizsgálatok, a tesztelési auditok és a minőségi értékelések alkalmazását is. Ezek az eljárások segítenek azonosítani a potenciális hibákat és hiányosságokat a tesztelési folyamatokban, mielőtt azok befolyásolhatnák a szoftver végső minőségét.
Felülvizsgálat
A haladó felülvizsgálatok a tesztelési dokumentumok és folyamatok mélyreható elemzését célozzák, hogy biztosítsák a szoftverfejlesztési projektek sikerét és a végső termék minőségét. Ezek a felülvizsgálatok nem csupán felületes ellenőrzést jelentenek, hanem részletes vizsgálatot igényelnek, amely során a tesztelési folyamat minden aspektusát alaposan átvizsgálják.
Első lépésként a haladó felülvizsgálatok a követelmény-specifikációk ellenőrzésével kezdődnek. A követelmények meghatározása során gyakran előfordulhatnak hiányosságok vagy pontatlanságok, amelyek később problémákat okozhatnak. A követelmények alapos felülvizsgálata biztosítja, hogy minden elvárás egyértelműen és pontosan meg legyen határozva, és hogy ezek a követelmények teljes mértékben lefedjék a projekt céljait.
A tesztesetek alapos ellenőrzése szintén kulcsfontosságú része a haladó felülvizsgálatoknak. A tesztesetek vizsgálata során ellenőrzik, hogy azok megfelelően fedik-e le a követelményeket, és hogy a tesztek képesek-e azonosítani a potenciális hibákat a szoftverben. Ez a vizsgálat magában foglalja a tesztesetek logikai struktúrájának, a tesztadatoknak és a várt eredményeknek az értékelését is.
Tesztmérés
A tesztmérés a tesztelési folyamatok és eredmények objektív adatainak gyűjtésére és elemzésére összpontosít, amely alapvető a tesztelési hatékonyság javításához. Ennek során a szervezetek különböző mutatókat és metrikákat alkalmaznak. Ahogy már említettük, kulcsfontosságú mutatóként szolgál például a tesztlefedettség, a hibajavítási arányok, a tesztelési ciklusidők és a tesztelési költségek. Ezek a mutatók lehetővé teszik, hogy tesztelési tevékenységet végző szervezetként pontos képet kapjunk arról, hogyan teljesítenek a tesztelési folyamatok, és hol vannak lehetőségek a javításra. Fontos megérteni, hogy a tesztmérés nem csupán a teljesítmény nyomon követésére szolgál. Sokkal inkább azt mondhatjuk, hogy a tesztelési tevékenységek hatékonyságának objektív értékelése segít a döntéshozóknak abban, hogy pontos és adatvezérelt döntéseket hozzanak a további fejlesztésekről. A gyűjtött adatok elemzése emellett lehetőséget ad arra, hogy a tesztelési folyamatok gyenge pontjait azonosítsuk és célzott javításokat végezzünk. Például, ha a tesztelési lefedettség alacsony, szervezeti szinten a tesztelési tervek és tesztesetek felülvizsgálatára összpontosíthatunk, hogy biztosítsuk a követelmények teljes körű lefedettségét. Ha a hibajavítási arányok nem megfelelőek, a tesztelési eszközök és technikák újragondolása lehet szükséges. A tesztmérés tehát nemcsak a jelenlegi teljesítmény értékelésére szolgál, hanem lehetővé teszi a folyamatok folyamatos fejlesztését is, ezáltal hozzájárulva a szoftverminőség fokozásához és a projekt sikerességéhez.
4. szint elérése a gyakorlatban
Mi lenne, ha azt mondanánk, a te szervezeted is teljesítheti a tesztérettségi modell 4. szintjének követelményeit egy eszköz segítségével? A TestNavigator, mint lefedettségmérő és - elemző eszköz, kulcsszerepet játszhat a TMMi 4. szintjének elérésében azáltal, hogy pontos és részletes adatokat szolgáltat a tesztelési folyamatok hatékonyságáról és lefedettségéről.
A TMMi 4. szint, amely a "Menedzselt" szint, megköveteli a tesztelési folyamatok kvantitatív irányítását és a tesztelés hatékonyságának objektív mérését. A TestNavigator lehetővé teszi a tesztlefedettség pontos mérését, azonosítva azokat a területeket, amelyek nem megfelelően teszteltek, és ezáltal hozzájárul a tesztelési folyamatok optimalizálásához. Ezzel az eszközzel a tesztelési tevékenységet folytató vállalatok is képesek lesznek nyomon követni a tesztelési lefedettséget, elemezni a tesztelési adatokat és azonosítani a fejlesztési lehetőségeket. Mindezek ma már elengedhetetlen elemei a tesztelési folyamatok folyamatos javításának és a TMMi 4. szint követelményeinek teljesítéséhez.
Ha kíváncsi vagy tehát, hogy hogyan érhetjük el szervezetként a teljes tesztérettséget, ne hagyd ki soron következő cikkünket, ahol a TMMi keretrendszer ötödik szintjét mutatjuk be!