Szoftvertesztelőként már biztosan felmerült benned a kérdés: mikor érdemes abbahagyni a tesztelést? Minden erőnkkel arra kell törekedjünk, hogy az alkalmazás 100%-át megvizsgáljuk? Esetleg csak a legkritikusabb modulokra koncentráljunk?
Cikkünkben bemutatjuk a legjobb technikákat, amik segítenek megválaszolni ezeket a kérdéseket. Valamint hasznos tippeket ismerhetsz meg, amelyekkel hatékonyabbá tudod tenni a munkád.
Vágjunk is bele!
Mi is az a tesztlefedettség?
A tesztlefedettség egy olyan mérőszám, amely segítségével meghatározható, hogy a tesztek milyen mértékben fedik le a rendszer különböző részeit. Ez lehetővé teszi, hogy tesztelőként felismerd azokat a területeket, amelyek még nem lettek megfelelően vizsgálva. Ennek tudatában meghatározhatod a további feladatokat.
A tesztlefedettség nem csupán a kód lefedettségét jelenti, hanem a felhasználói követelmények teljesülését is biztosítja. A szoftver minősége nagyban függ attól, hogy a kritikus funkciók megfelelően lettek-e tesztelve.
Kódlefedettség kontra tesztlefedettség
Gyakori hiba, hogy szinonímaként használják a kódlefedettséget a tesztlefedettséggel. Bár mindkettő célja a tesztfolyamatok hatékonyságának növelése, alapvető különbségek vannak köztük. A kódlefedettség mérés során a gyakorlatban a forráskód azon részeinek arányát mérjük, amelyeket legalább egy tesztfutás alkalmával érintünk. Ezzel szemben a tesztlefedettség sokkal átfogóbb. A teljes rendszer működéséről, használhatóságáról és a felhasználói igények kielégítéséről ad visszajelzést.
Most pedig nézzük meg a legfontosabb tesztelési technikákat, amelyekből különböző mérőszámokat nyerhetsz ki a tesztlefedettséget illetően:
Kockázat alapú lefedettség
A kockázat alapú tesztelés célja, hogy azonosítsuk a rendszer legnagyobb kockázatú területeit, és ezeket a kritikus részeket alapos tesztelésnek vessük alá. A szoftverfejlesztés során számos kockázat merülhet fel, mint például harmadik féltől származó API-k hibái vagy adatvesztési problémák. Ha például egy pénzügyi alkalmazást tesztelsz, akkor elengedhetetlen biztosítani, hogy az érzékeny adatok megfelelő védelmet élvezzenek, és a rendszer helyesen reagáljon külső szolgáltatás leállása esetén is.
Ezzel a megközelítéssel minimalizálható a kockázat, mivel a tesztelési erőforrások a legkritikusabb területekre összpontosulnak.
Követelmény alapú lefedettség
A követelmény alapú tesztlefedettség az egyik legfontosabb technika. Lényege, hogy biztosítja a felhasználói és üzleti követelmények teljesítését. Gyakran előfordul, hogy egy termék jól működik technikailag, de a felhasználói igényeket mégsem elégíti ki. Például, ha egy pénzügyi alkalmazás nem tartalmazza az automatikus szinkronizáció lehetőségét az ügyfelek bankszámláival, akkor a felhasználók csalódottak lesznek, még ha a rendszer egyébként hibátlanul működik is.
Ez a módszer biztosítja, hogy a szoftver minden kritikus eleme megfeleljen a felhasználói igényeknek, és ne maradjanak ki fontos funkciók.
Határérték alapú tesztelés
A határértékek tesztelése az egyik leghatékonyabb módszer, amely segít az olyan hibák megtalálásában, amelyek a szélsőséges bemeneti értékek kezelésével kapcsolatosak. Ha például egy rendszer csak 0 és 100 közötti értékeket fogad el, akkor tesztelni kell a szélső értékeket (0 és 100), valamint a határértékeken kívüli értékeket is (-1 és 101).
Ez a módszer segít az olyan hibák feltárásában, amelyek extrém helyzetek esetén merülnek fel. A határérték alapú tesztelés garantálja, hogy a rendszer megfelelően kezeli a legkritikusabb eseteket is.
Összegzés
Amikor a tesztelési folyamat során felmerül a kérdés, hogy meddig érdemes folytatni a munkát, a válaszhoz nélkülözhetetlen a megfelelő mérési technikák alkalmazása. Cikkünk betekintést nyújtott abba, hogyan használható a tesztlefedettség a tesztelési folyamatok optimalizálására, legyen szó termék-, kockázat- vagy követelmény alapú megközelítésről. A cél mindig az, hogy ne csupán a kódot fedjük le, hanem a felhasználói igényeket is kielégítsük, miközben a legnagyobb kockázatokat minimalizáljuk.
Ha ezeket a technikákat alkalmazod, a tesztelés nem csupán pontosabb, hanem gyorsabb is lehet, valamint hatékonyabban tudsz majd visszajelzést adni a szoftver minőségéről is.