Képzelj el egy kisvállalkozást, amely egy webáruházat üzemeltet. A vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen, hogy az online bolt megfelelően működjön, és a felhasználók zavartalanul tudjanak vásárolni. Azonban, ha a webáruházban technikai hibák lépnek fel – például a kosár nem működik megfelelően – vagy a fizetési folyamat megszakad, az ügyfeleknek rossz élményük lesz, és valószínűleg másik boltot keresnek fel. Ebben a helyzetben a tesztlefedettségi metrikák olyanok, mint a biztonsági öv egy autóban. Ahogy a biztonsági öv megvédi az utasokat egy balesetben, úgy a tesztlefedettségi metrikák segítenek megvédeni a vállalkozást a hibás szoftverekből adódó bevétel kieséstől.
Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy miért nélkülözhetetlenek ezek a metrikák a szoftverfejlesztés során, és hogyan segíthetnek a fejlesztőknek és a tesztelőknek garantálni a szoftver minőségét és megbízhatóságát.
Mi az a tesztlefedettség?
Annak érdekében, hogy megértsük a metrikákat, először is tisztáznunk kell, mi is az a tesztlefedettség és miért kulcsfontosságú, hogy foglalkozzunk vele a fejlesztési folyamat során. A tesztlefedettség egy olyan technika, amely meghatározza, hogy a tesztesetek valóban lefedik-e a szoftver teljes kódját. A magas lefedettség számos pozitív hatással van a fejlesztési folyamatra és közvetve a vállalat hatékonyságára is.
Nézzük is meg, mik ezek a pozitív hatások! A tesztlefedettség vizsgálat egyik kiemelt előnye, hogy a hibákat a termékfejlesztés korai szakaszában azonosíthatjuk, ezzel időt és erőforrást spórolhatunk meg cégünk számára. További előnye még, hogy a vizsgálat több tesztesetet hoz létre annak érdekében, hogy minél magasabb lefedettséget biztosítson. Ez kevesebb hibához vezet és kevesebb munkát jelent a fejlesztések későbbi szakaszában. Ráadásul, a kevesebb hibát tartalmazó szoftvertermékkel növelhető az ügyfél elégedettségét.
A tesztlefedettség a közvetlen fejlesztési folyamaton kívül a megtérülésre is pozitív hatással van. Ennek értelmében kevesebb erőforrást kell hibakezelésre költeni, így több marad a tényleges termelésre.
Milyen gyakorlati haszna van a tesztlefedettségi mutatóknak?
A különböző metrikák lehetővé teszik a szoftvertesztelők számára a tesztelés hatékonyságának értékelését azáltal, hogy meghatározzák, milyen mértékben tesztelték az alkalmazás kódját vagy funkcióit. Így ezek a mutatók felbecsülhetetlen értékűek a megalapozott gazdasági és fejlesztési döntések meghozatalához.
Ezen felül a mutatók segítenek azonosítani azokat a területeket, amelyek további tesztelést igényelnek, így csökkentik a fel nem fedezett hibák kockázatát. Emellett felgyorsítják a tesztelési folyamatot, hiszen lehetővé teszik, hogy a fejlesztők a kritikus területekre összpontosítanak.
Tesztlefedettségi mérőszámok a szoftvertesztelésben
A tesztlefedettségi metrikák teszik lehetővé számunkra, hogy mérni tudjuk a tesztelési erőfeszítést, valamint választ adnak arra a kérdésre, hogy milyen mértékben lett letesztelve a szoftverünk.
Az egyik ilyen mutató a funkcionális lefedettség, amely azt jelzi számunkra, hogy egy szoftver összes funkcionális követelményét milyen mértékben tesztelték le. Ez a mérőszám segít azonosítani azokat a hiányosságokat, amelyeket a szoftver kiadása előtt orvosolni kell.
A tesztlefedettség kapcsán érdemes még vizsgálnunk a kockázati lefedettséget Alapos teszteléssel a szoftvertesztelők azonosíthatják és mérsékelhetik a szoftverrel kapcsolatos lehetséges kockázatokat. Ez magában foglalja a biztonsági rések és lehetséges rendszerhibák azonosítását, amelyek veszélyeztethetik az alkalmazás teljesítményét és a felhasználói adatokat.
Összegzés
A bemutatott metrikák időbeli követése lehetővé teszi a szoftverfejlesztő csapatok számára, hogy folyamatosan nyomonkövethessék a tesztlefedettséget a fejlesztéi folyamat során. Ezáltal a csapatok pontos képet kaphatnak arról, hogy mennyire alaposan tesztelték a kódot vagy a funkciókat. A mérőszámok segítségével a csapatok könnyebben felismerhetik a hiányosságokat vagy a fejlődési lehetőségeket, és időben beavatkozhatnak, ezáltal növelhetik a termék minőségét.