Sorozatunk korábbi részében már bemutattuk a tesztautomatizálást, most pedig a manuális tesztelésen a sor. A laikusok számára ez a módszer 2024-ben már elavultnak tűnhet, azonban cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségeket kínál a manuális tesztelés.Kitérünk arra is, hogy a szoftverfejlesztést folyamat során hogyan lehet a legjobban kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket.
Mit értünk manuális tesztelés alatt?
A manuális tesztelés egy olyan szoftvertesztelési megközelítés, amelyben a tesztelők manuálisan vizsgálják meg a szoftver funkcióit, automatikus tesztszkriptek segítsége nélkül. A tesztelők ebben az esetben a felhasználók fejével gondolkodnak és olyan hibákat keresnek, amelyek megnehezítik az alkalmazás használhatóságát. Ez magába foglalja a funkcionális vagy teljesítmény problémákat, valamint a felhasználói élményt negatívan befolyásoló egyéb anomáliákat.
Ezenkívül a manuális tesztelők feladata a folyamatok logikus felépítésének és a rendszer válaszidejének ellenőrzése. Ez elősegíti, hogy a fejlesztői csapat által létrehozott termék a felhasználók számára könnyen kezelhető és jól funkcionáló legyen.
A manuális tesztelés előnyei
Napjainkban a manuális tesztelés népszerűsége töretlen, hiszen számos olyan lehetőséget biztosít, amely elengedhetetlen a tesztelési folyamat során. Az egyik legfontosabb előnye a rugalmasság. A manuális tesztelők képesek gyorsan alkalmazkodni a tesztesetek vagy projekt követelmények változásaihoz, anélkül, hogy újra kellene írni a szkripteket, ahogyan az a tesztautomatizálás esetén szükséges lenne. Ez lehetővé teszi a fejlesztő csapat számára, hogy gyorsan reagáljanak a változásokra.
További előnye ennek a szoftvertesztelési módszernek, hogy gyorsabban megtanulható a pályakezdő tesztelők számára, mint a tesztautomatizálás. Általánosságban elmondható, hogy a manuális tesztelés könnyebben érthető meg azok számára is, akik nem IT területről érkeztek, hiszen nem igényel programozói előképzettséget.
Végül, de nem utolsó sorban a munkafolyamat során a tesztelők átfogóan megértik és megismerik a szoftver összes funkcióját és tulajdonságát, beleértve a fejlesztési lehetőségeket is. Ez a tudás segíti a fejlesztő csapatot abban, hogy minél magasabb minőségű szoftvert adhassanak át a megrendelőknek.
A manuális tesztelés hátrányai
A megismert előnyök alapján is kijelenthetjük, hogy szoftverfejlesztési életciklus egyes fázisai mindenképpen igénylik a manuális tesztelést. Azonban, mint minden másnak, úgy ennek a módszernek is akadnak gyengeségei, amelyekkel érdemes tisztában lennünk.
Ilyen hátrány az időigényesség. A manuális tesztelés során minden egyes feladat emberi beavatkozást igényel, így sokkal lassabb, mint az automatizált tesztelés, különösen nagy vagy összetett szoftverek esetében. Ebből kifolyólag magas a munkaerőköltsége is.
Szintén ebből adódik, hogy sokkal nagyobb az esélye az emberi mulasztásoknak. Ez azért van, mert a munkavállalók koncentrációs képességének van egy természetes határa, amely különösen az ismétlődő, monoton tesztelési feladatok során hibák elkövetésére hajlamosítja őket. Ezek pedig pontatlan teszteredményekhez vezethetnek.
Manuális tesztelést vagy tesztautomatizálást használjunk?
A manuális és automatizált tesztelési folyamat közötti választás nagyon fontos feladat a szoftver minősége, hatékonysága és gazdaságossága szempontjából. A manuális tesztelés során a szoftvert kézzel vizsgálják át hibák után kutatva, amelyek nem helyettesíthetők olyan esetekben, mint az exploratív, használhatósági vagy ad-hoc tesztelés. A manuális tesztelés akkor a legmegfelelőbb, amikor a teszt az emberi ítélőképességet igényli. Használható akkor, amikor egy alkalmazás felhasználói felületének és felhasználói élményének minőségi jellemzőinek tesztelésekor, valamint a fejlesztés korai szakaszában lévő szoftver esetében, amikor még radikális változások történhetnek. Ilyenkor több lehetőség van a közvetlen visszajelzésre azokról a problémákról, amelyeket az automatizált tesztek figyelmen kívül hagynának.
Azonban az automatizált tesztelésnek is meg van a helye a fejlesztési folyamatban. Ilyen például a regressziós tesztelés, a teljesítménytesztelés, a terheléses tesztelés vagy a stressztesztelés, amikor szükséges lehet a tesztek ismételt futtatására. Hiszen az automatizált tesztelés nagyon hatékony a nagy projektek során, valamint azokban az esetekben, amikor a pontosság, a megbízhatóság és ismételhetőség fontos kritérium.
Összességében érdemes olyan jellemzők alapján eldönteni, hogy melyik módszert használjuk, mint a méret, a bonyolultság, valamint, hogy a fejlesztési ciklus mely szakaszában vagyunk